Magabiztos villámháborúnak indult, de hosszú évekig tartó totális háborúvá duzzadt az 1914-ben kirobbant I. világháború. A könnyű kis ujjgyakorlatnak tervezett hadakozás iránti kezdeti lelkesedést hamar felváltotta az elbizonytalanodás, majd a kiábrándultság. A frontszolgálat ugyan bizonyos értelemben elmosta a társadalmi különbségeket, a hátországban azonban ez csak tovább fokozódott. Az arisztokrácia kivételével valamennyi (módos és kevésbé módos) társadalmi réteg súlyosan megsínylette a háborús éveket: a háború kirobbanásával jelentősen visszaesett a gazdaság teljesítménye, a hadkötelezettség miatt állandósult a munkaerőhiány, a hadigazdaság bevezetésével egyre szorongatóbbá vált az élelmiszerhiány – mindezt tetézte a családfő bevonulása (a megsebesüléséről vagy haláláról nem is beszélve).

Mégis… dacára a frontokról érkező baljós híreknek, az emberi veszteségeknek, nélkülözésnek, az egyre nehézkesebben működtethető hétköznapoknak, a „hozzuk ki a helyzetből a lehető legtöbbet” felfogás nem tűnt el. A „normalitás”, a békeidők hangulatának és nyugalmának vágya visszaköszön a háborús fényképekről: ha csak pár órácskára is, de megállítani az időt, megteremteni valamiféle pillanatnyi idillt, ami elhiteti, hogy minden rendben van, rendben lesz, nincs mitől félni. És bár az évek múlásával a fényképen szereplők arca, tekintete egyre mélyebb, aggódóbb, gondterheltebb, a képek üzenete mit sem változik: embernek kell maradni az embertelenségben.

A kiállítás a Fortepan gyűjtemény első világháború idején készült fényképeiből ad egy szubjektív tablót. Olyan képeket válogattunk ki az 1914-től 1918-ig terjedő időszakból, amik nem elsősorban a háborús frontokra, sokkal inkább a hétköznapok normalizálása iránti vágyra helyezik a hangsúlyt. Életképek arról, hogy próbálták élhetőbbé tenni az átélteket és kikapcsolni kicsit a valóságból – akár a frontvonalak mentén, akár otthon. A képek mellett a kiállítás betekintést ad a háborús évek irodalmába is: az Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Tóth Árpád, Gyóni Géza és kortásaik írásaiból vett részletek hol illusztrálják, hol éles kontrasztban állnak a képek sugallta hangulattal – ezzel is alátámasztva a háború disszonanciáját.

Megnyitó: 2019. december 12. csütörtök 18 óra, Hybridart Space galéria, 1052 Budapest, Galamb u. 6.
A kiállítás december 13. és január 6. között látogatható.


A címként használt idézet Kosztolányi Dezső Hideg című, 1916-os verséből van.


A kiállítás a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával valósul meg.